Pontyparadicsom és harcsakirályság: a Tisza-tó új otthona a ragadozók birodalmának A Tisza-tó lenyűgöző vízi világa mostanra a ragadozó halak igazi fellegvárává vált. A pontyok bőséges lakomát találnak, míg a harcsák trónra léptek, hogy uralkodjanak ezen
A Tisza-tóból százhatvan, a Tisza folyóból kétszer ennyi halat fogtak ki és vittek haza a horgászok 2024-ben. A Tisza-tavi horgászat slágere tavaly is a ponty volt, mögötte a harcsa úszott be a második helyen.
A MOHOSZ összegyűjtötte a 2024-es horgászévről szóló fogási és telepítési statisztikákat. A legnagyobb horgászszövetség mostantól a Tisza-tavi horgászatért is felelős, mivel a tározó horgászvízként az ő kezelésükbe került. Tavaly a horgászok összesen 4614 tonna halat fogtak és vittek haza, ami 2,8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Azonban ez a mennyiség már évek óta hasonló szinten stagnál. A jelentés szerint a horgászok 97 százaléka határidőre leadta a fogási naplóját, de legfőképpen a gyerekek és a külföldi horgászok adatai maradtak el. A jövőben a MOHOSZ a leadott naplók alapján - figyelembe véve a horgásznapokat, telepítéseket és fogásokat - fogja kiírni a pályázatokat. Érdemes megjegyezni, hogy sok napló üres maradt, és a horgászok körülbelül fele nem vitt el halat, míg ötödük egész évben nem is látogatott el a partra.
Tavaly a horgászok összesen majdnem hét és fél millió napot töltöttek a vízpartokon, ami mérsékelt növekedést jelent a megelőző két évhez képest. A leggyakrabban kifogott és elvitt halfajta a ponty volt, amely az összes fogás 64 százalékát tette ki, összesen 2965 tonnát képviselve. Ez az adat ugyan kevesebb, mint az előző évben, de a MOHOSZ szerint a korábbi rekordtelepítések hatására újra növekedésnek indult. A második helyen a keszegfélék álltak 408 tonnával, míg a harmadik helyet az inváziós ezüstkárász foglalta el 233 tonnával. Az amur fogása viszont stabilan megmaradt, 225,5 tonnát regisztráltak, ami jól mutatja, hogy a horgászok kedvelik ezt a fajt, noha a természetvédők nem nézik jó szemmel.
Följövőben vannak a busák, 141,5 tonnával, ami nem öröm, a szövetség szerint mielőbb szelekciós halászatra volna szükség az inváziós faj gyérítése érdekében. A csuka fogása megugrott, megközelítette a száz tonnát, pedig a klímaváltozás egyik vesztese. Negyven tonnánál több törpeharcsa és balin került be a fogási naplókba, s valószínűleg a kímélete miatt ennek a felére esett vissza a márna mennyisége. A kárókatonák által nem kímélt kősüllőből is 11 tonnánál több került otthon tepsibe. A horgászok zsákmányoltak sügért, angolnát, compót, menyhalat, nagyon kevés pisztrángot és gardát is, igaz, utóbbiból egyre kevesebbet, vélhetően az állomány csökkenése miatt. A MOHOSZ aggódik a széles kárász miatt is, ugyanakkor telepíti a kecsegét, és reméli, fogható is lesz valamikor.
