Az Európai Űrügynökség május 31-én egy különleges eseményt ünnepel: a Kék Duna keringő rádiójelek segítségével szólal meg az űr mélyén. Ezzel a kezdeményezéssel nemcsak a zenét, hanem az emberi kreativitást is az univerzumba juttatják, új dimenziókat nyit
Amennyiben léteznek űrlények, hamarosan lehetőségük nyílik arra, hogy élőben hallgathassák a Kék Duna keringőt, ahogyan azt a Bécsi Szimfonikus Zenekar varázslatos előadásában adják elő.
A világ egyik leghíresebb keringőjét május 31-én közvetítik a kozmoszba, hogy megünnepeljék Johann Strauss születésének 200. évfordulóját – számolt be róla az Associated Press. Ez a különleges dátum egybeesik az Európai Űrügynökség (ESA) megalakulásának 50. évfordulójával is.
Azért is ezzel a gesztussal emlékezhetnek meg a mű szerzőjéről, mivel a darab szerepelt Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszeia című filmének egyik emlékezetes jelenetében is.
Bár a zenét valós időben is átalakíthatnák rádiójelekké, a hivatalos források szerint az ESA a technikai nehézségek elkerülése érdekében inkább a zenekar előző napi próbáján készült felvételt fogja sugározni.
A rádiójelek elképesztő sebességgel, fénysebességgel, vagyis több mint 1 milliárd km/órás tempóban száguldanak a világűr végtelenjébe. Ez azt jelenti, hogy egy zeneművet mindössze 1,5 másodpercen belül eljuttathatunk a Holdra, 37 perc elteltével pedig már a Marson is hallható lenne. Négy óra múlva pedig a Neptunusz közelében is foghatóvá válna a rádióadás. Az AP jelentése szerint a rádiójelek 23 órán belül olyan távolságra érkeznek a Földtől, mint a NASA által valaha indított legtávolabbi űrszonda, a Voyager 1.
A NASA 2008-ban is azzal ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját, hogy egy dalt közvetített az űrbe. Akkor a Beatles "Across the Universe" ("Az univerzumon át") című számát sugározták.
