Rejtély a köbön: egy elhagyatott vidéki rutinpályán felfedeztek egy megcsonkított női torzót, amely újabb kérdéseket vet fel a múlt titokzatos eseményeivel kapcsolatban - Pénzcentrum.

Rendkívüli dolgot találtak az egykori szolnoki rutinpályán, ami félig kilátszik a földből. A helyieket és a művészettörténet iránt érdeklődőket egyaránt lázba hozta a felfedezés: vajon honnan származik a rejtélyes női szobor, és miért hevert elfeledve a földben? A titokzatos szolnoki női torzó feje azonban még nincs meg.

Szolnok városát izgalmas titok lengte körül húsvéthétfőn, amikor is egy tereprendezés során egy különös és megcsonkított női szobortorzóra bukkantak az egykori MHSZ-rutinpálya sűrű aljnövényzetében - tudósít a szoljon.hu. Az esemény felkeltette a helyiek és a művészettörténet iránt érdeklődők figyelmét, akik most találgatják, honnan származik ez a rejtélyes műalkotás, és milyen okból maradhatott rejtve a föld mélyén. A felfedezés új kérdéseket vet fel a város történetével és művészetével kapcsolatban, izgalmas diskurzusokat indítva el a közösségben.

A szoborra egy munkagép vezetője, Dudás Boldizsár Zoltán bukkant, amikor a gépe ismeretlen, kemény tárgyba ütközött. A részben a földbe süllyedt, moha borította torzó egy nőalakot ábrázol, de a feje hiányzik, és az is látható, hogy egykor homlokzatra illesztett díszítőelemként funkcionálhatott.

A lelet megtalálása után hamar beindultak a találgatások. Sokan a város egykori ikonikus épületéhez, az 1929-ben épült, majd az 1969-es tűz után lebontott Nerfeld-palotához kötötték a szobrot, amelynek homlokzatát női és férfialakos díszek ékesítették.

Az alkotás jelentőségéről Pogány Gábor Benő, Munkácsy-díjas szobrászművész és a Szolnoki Művészeti Egyesület elnöke is kifejtette véleményét. A művész rávilágított, hogy a torzó formája, hátsó felülete és dőlési szöge egyértelműen arra utal, hogy az eredeti szobor nem önálló műalkotásként készült, hanem épületek díszítésére szolgált. Emellett hangsúlyozta, hogy valószínűleg több ilyen alkotás is létezett, mivel a 20. század első felében széles körben alkalmaztak öntőformákat az épületszobrokhoz, lehetővé téve így másolatok készítését is.

Felvetődött, hogy a szobor talán a Halászcsárda mellett található bérház erkélyén látható nőalakos dísz másolata, amely szintén a Nerfeld-palota szobrainak mintájára készült. Az eredeti alkotás valószínűleg egykor egy magánkert ékessége volt, mielőtt ismeretlen okokból a mostani helyére került volna.

A rejtély még tovább mélyül: bizonyos elméletek szerint a szobor esetleg más, Szolnok városában található épületekből is származhat, mint például a Tiszti Klub vagy a Táncsics Mihály utcai park szoborkompozíciói. Azonban a pontos eredet megismeréséhez elengedhetetlen lenne egy alapos levéltári kutatás.

A felfedezés színhelyéhez közel helyezkedik el a neves Szolnoki Művésztelep, amely évtizedek során számos kiemelkedő művész otthonául szolgált. Az évek múlásával a terület polgárvédelmi szerepet is betöltött, és egyes elméletek szerint a környéken fellelhető szobrok egy része is innen származik. Boldizsár János Tibor, a megtaláló, visszaemlékezései szerint gyermekkora alatt több szobor is megtalálható volt ezen a vidéken.

A megtalálás óta a szobor a helyszínen maradt. A megtalálók értesítették a Damjanich János Múzeumot a leletről. A tisztítás, a szakszerű vizsgálat még várat magára.