Sokan Magyarországon mostanság szembesülnek ezzel a problémával: sokan nincsenek tudatában, de a betegség megelőzése lehetséges - Pénzcentrum.
Már mélyen benne járunk a "korai náthaszezonban", és a legrosszabb még csak most következik. A rhinovírus és az adenovírus jellemzően szeptember-október környékén kezdik meg támadásukat az iskolákban és az irodákban, míg novemberben megérkezik a "klasszikus náthaszezon", amikor a covid, influenza és RSV vírusok is bekapcsolódnak a buliba. A kórokozók terjedésében a beltéri levegő minősége, és különösen a páratartalom, kulcsszerepet játszik, mivel ezek befolyásolják a nyálkahártya állapotát, a vírusok stabilitását és a fertőző cseppek mozgását is. De mit tehetünk, hogy megelőzzük a közösségi megbetegedéseket?
A légúti megbetegedések minden évben egyfajta fárasztó rutinszerűséggel kúsznak be életünkbe, megnehezítve a mindennapjainkat. Az úgynevezett "korai náthák" (mint a rhinovírus és adenovírus) rendszerint szeptember környékén bukkannak fel, és nem csupán légúti panaszokat idéznek elő, hanem akár kötőhártya-gyulladást és hasmenést is okozhatnak. Ekkor már észlelhető a COVID-19 megbetegedések fokozódása is, majd novembertől elérkezik a klasszikus náthaszezon, amikor az influenza, a COVID-19 és az RSV (légúti syncytiális vírus) aktivitása kerül a középpontba.
A fertőzések csúcspontja általában a december és február közötti időszakra esik, amikor a légúti megbetegedések különösen elterjedtek. Ezek a fertőzések különösen aggasztóak lehetnek, ha a nyálkahártyáink védelmi képessége csökken, mivel így a kórokozók könnyebben bejuthatnak az alsó légutakba, ahol akár tüdőgyulladást is okozhatnak. De vajon mi határozza meg, hogy nyálkahártyáink mennyire képesek megóvni minket a fertőzésektől?
Legyen szó akár irodai környezetről, iskolai osztályteremről, plázáról vagy kórházról, napjaink jelentős részét zárt terekben töltjük. A belélegzett levegő minősége közvetlen hatással van közérzetünkre és egészségünkre. Az optimális beltéri páratartalom 40-60 százalék között ideális, míg az ettől való eltérés kedvez a vírusok és baktériumok terjedésének, valamint csökkenti immunrendszerünk hatékonyságát. Érdemes tehát figyelmet fordítani a levegő minőségére, hogy megőrizzük jólétünket és egészségünket.
A nyálkahártyák egészsége szempontjából a megfelelő páratartalom kulcsfontosságú. Ha a levegő túl száraz, a nyálkahártya kiszárad, ami könnyen vezethet különféle megbetegedésekhez. Ezzel szemben a túl magas páratartalom nem csupán a penészgombák elszaporodásának kedvez, hanem súlyosbíthatja az asztmás és szívbeteg egyének állapotát is. Tehát a levegő páratartalmának optimalizálása elengedhetetlen az egészség megőrzéséhez.
- magyarázza Dr. Várdi Katalin pulmonológus.
A beltéri levegő páratartalmának növelésére az egyik leghatékonyabb módszer a párologtatás, míg a huzatolás a legegyszerűbb és leggyorsabb megoldás a páratartalom átmeneti csökkentésére, különösen télen, amikor a hideg, száraz levegő áramlik be. Azonban, ha az egész épületben szeretnénk fenntartani az állandó, egészséges hőmérsékletet és páratartalmat, és elkerülni a hideg huzatot, akkor érdemes komplex épületgépészeti megoldásokra támaszkodni. Szombathelyi Tamás, a Wavin épületgépész mérnöke hangsúlyozta: "A felületfűtés légkeringetés nélkül biztosítja a hőt, így minimálisra csökkenti a kórokozók terjedését az épületen belül, míg a vezérelt gépi szellőztetés lehetővé teszi a megfelelő páratartalom fenntartását anélkül, hogy állandóan nyitogatnunk kellene az ablakokat." Ezek a korszerű megoldások mind irodákban, mind családi házakban hatékonyan alkalmazhatók.
A Wavin, amely jelentős nemzetközi tapasztalattal bír a felületfűtés és gépi szellőztetés terén, megfigyelte, hogy az érdeklődés ezek iránt a rendszerek iránt évről évre folyamatosan növekszik. Ennek hátterében a lakóépületek egészségesebbé tételére irányuló fokozódó kereslet, valamint az egyre szigorodó energetikai előírások állnak. Ezek az előírások hangsúlyozzák a megfelelő szellőztetés és hőszigetelés fontosságát az újonnan épülő ingatlanok esetében.
