Növekvő zűrzavar övezi a SZÉP-kártyák világát, hiszen a NAV is nyomozásba kezdett - számol be a Pénzcentrum.


A SZÉP-kártyával végzett lakáscélú vásárlások ellenőrzése a kibocsátó bankoknál nem megfelelően van szabályozva. A három közül egyedül az MBH Bank rendszere képes automatikusan megakadályozni a jogszabály által előírt 50%-os limit túllépését. Ezzel szemben a többi banknál az ügyfeleknek maguknak kell folyamatosan figyelemmel kísérniük az egyenlegüket, ami jelentős terhet jelent számukra.

Az idei évtől életbe lépett új szabályozás értelmében a SZÉP-kártyával rendelkező felhasználók 2025. január 1-jén meglévő egyenlegük 50%-át, valamint az idei évben érkező juttatások felét felhasználhatják lakáscélú vásárlásokra. A felhasználási lehetőségek között található építőanyagok, bútorok, világítási eszközök, háztartási cikkek és burkolóanyagok beszerzése is.

A három kártyakibocsátó bank eltérő módon kezeli az új funkciót. Az MBH Bank rendszere automatikusan megakadályozza a limit túllépését, és az ügyfelek online felületén is nyomon követhető a felhasználható keret. Az OTP Bank február közepén vezetett be egy új funkciót webes felületén a keret ellenőrzésére, míg a K&H Bank csupán a tranzakciótörténet követését teszi lehetővé - írja a 24.hu.

A probléma súlyosságát jelzi egy OTP-ügyfél esete, aki véletlenül túllépte a megengedett keretet, mivel sem az alkalmazásban, sem a vásárlás helyszínén nem tudta ellenőrizni a felhasználható összeget. A NAV tájékoztatása szerint ez az első ismert eset, és egyelőre nincs kidolgozott eljárásrend a helyzet kezelésére.

A bankok reakciói alapján megállapítható, hogy a jogszabály nem követeli meg a kötelező keretösszeg-ellenőrzést vagy a NAV felé irányuló adatszolgáltatást. A fő felelősség a kártyabirtokosokra hárul, akiknek egyénileg kell figyelemmel kísérniük a költéseiket.

Ha a megengedett limitet túllépik, akkor már nem áll rendelkezésre lehetőség a helyzet korrekciójára, és a NAV jogosult lehet a szabályok betartásának ellenőrzésére. A szankciók konkrét részletei jelenleg még nem ismertek, azonban az szja-törvény értelmében büntetések kiszabása lehetséges. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a NAV eddig nem válaszolt a részletes szabályozással kapcsolatos érdeklődésekre.

Related posts