Románia uniós támogatásoktól foszthatja meg magát az alkotmánybíróság határozata következtében.

A kormány az alkotmány tiszteletének szellemében vállalta a felelősséget a parlamentben a különnyugdíjak szabályozását érintő tervezetért, és a jogszabály módosítása sem ütközött az alaptörvénnyel. Ugyanakkor azonban több alkotmányos rendelkezést megsértett azzal, hogy nem biztosított 30 napot a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CMS) számára a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit érintő javaslat véleményezésére. A kormány úgy lépett fel a parlamentben a javaslat mellett, hogy a tanács véleménye még nem állt rendelkezésre. Ennek következtében az alkotmánybíróság arra a megállapításra jutott, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazási szabályainak módosítására irányuló törvénytervezet teljes mértékben ellentétes az alaptörvénnyel – áll a testület hétfő este, lapzártánk után nyilvánosságra hozott indoklásában.

A bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit érintő szigorú törvényjavaslatot szeptember elején a legfelsőbb bíróság támadta meg az alkotmánybíróság előtt. Jelenleg ezek a jogi szakemberek általában 48-49 éves korukban vonulnak nyugdíjba, átlagos nyugdíjuk pedig meghaladja a 24 ezer lejt. Azok a személyek, akik vezetői pozíciót töltöttek be, akár 35-40 ezer lejes juttatásra is jogosultak.

A kormány által előterjesztett törvényjavaslat egy tízéves átmeneti időszakot tervez, amelynek végére a nyugdíjkorhatár fokozatosan 65 évre emelkedne. A nyugdíjra való jogosultság alapjául szolgáló szolgálati idő 25 évről 35 évre nőne, míg a nyugdíjak mértéke az utolsó nettó bér 100 százaléka helyett annak 70 százalékára csökkenne. Érdemes megemlíteni, hogy az Európai Unió tagállamaiban a bírák nyugdíjkorhatára általában 62 és 67 év között változik.

A szavazás rendkívül szoros eredménnyel zárult, hiszen a kilenc alkotmánybíró közül öten a nyugdíjak reformjával szemben foglaltak állást. Az öt ellenző közül négyet a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelölt, ezek Cristian Deliorga, Gheorghe Stan, Bogdan Licu és Marian Busuioc. Az ötödik bíró, Mihaela Ciochină, akit Klaus Iohannis volt elnök nevezett ki, szintén a reform ellen voksolt.

A PSD ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu bejelentette, hogy a koalíció keretein belül kezdeményezni fog egy munkacsoport sürgős felállítását. Ez a csoport arra lesz hivatott, hogy új törvényjavaslatot készítsen a bírák és ügyészek nyugdíjazásának szabályozásáról.

Úgy tűnik, Ilie Bolojan nem osztja Sorin Grindeanu véleményét. A miniszterelnök azzal érvelt, hogy egy munkacsoport felállítása csak lassítaná az új törvény gyors elfogadását. Határozottan elvetette az ötletet, és hangsúlyozta, hogy inkább közvetlenül kívánja irányítani a bírói nyugdíjak reformját.

A vita végén a szociáldemokraták távoztak a keddi koalíciós egyeztetés helyszínéről. Az ülés ugyan tovább zajlott, de a PSD képviselői - Sorin Grindeanu, Marian Neacșu és Daniel Băluță - már nem voltak jelen.

Ahogy korábban említettük, az alkotmánybíróság hétfőn hozott döntése után a koalíciós vezetők többek között kifejezték, hogy ha a testület formai indokokra hivatkozva elutasítja a kormány javaslatát, akkor egy új, a formai követelményeknek maradéktalanul megfelelő tervezetet fognak benyújtani. Ugyanakkor, ha a taláros testület ennek ellenére ismét elveti a kezdeményezést, nem kizárt, hogy népszavazás kiírására kerül sor.

A népszavazás kezdeményezése az alkotmány értelmében a parlament vagy az államfő által is lehetséges. Ahhoz, hogy a referendum érvényes és eredményes legyen, a választói névjegyzékben szereplő választók legalább 30 százalékának részt kell vennie a szavazáson, és minimum 25 százalékuknak a különnyugdíjak módosítása mellett kell szavaznia. Ha ezek a feltételek teljesülnek, a parlament jogosult a módosítás végrehajtására. Ekkor az Alkotmánybíróság feladata csupán a népszavazás érvényességének és eredményességének megállapítására terjed ki; érdemi kifogást nem emelhet a különnyugdíjak szabályozásának megváltoztatásával szemben.

Nicușor Dan államfő kizártnak tartja, hogy a közeljövőben bármelyik párt kilépjen a kormánykoalícióból. Az Antena 1-nek adott interjúban úgy fogalmazott: a jelenlegi koalíciót alkotó pártok olyan időszakban vállalták a kormányzást, amikor mindegyikük számára kényelmesebb lett volna az ellenzéki szerep. Ez azt bizonyítja szerinte, hogy felelős pártok, és bár vannak véleménykülönbségek, tisztában vannak a felelősségükkel, és közösen vállalták a kormányzást egy nehéz időszakban. Hozzátette, elméletileg lehetséges lenne, hogy egy párt kilépjen a kormányból, de továbbra is támogassa azt a parlamentben, ám szerinte erre nem kerül sor.

A költségvetési hiány mérséklése és a társadalmi egyenlőség elősegítése mellett Romániának fontos, hogy teljesítse az uniós normákat is. Ezen célkitűzés megvalósítása lehetőséget nyújtana az ország számára, hogy hozzáférjen azokhoz az uniós forrásokhoz, amelyekre most különösen nagy szüksége van - áll a Szabad Európa azon háttércikkében, amely az Alkotmánybíróság döntésének hatásait elemzi.

Amennyiben a különnyugdíj módosítására vonatkozó jogszabálytervezet nem kerül életbe, Románia komoly uniós forrásoktól eshet el, amelyek odaítélése szorosan összefonódik e reform végrehajtásával. A Nemzeti Helyreállítási és Reziliencia Terv (PNRR) hangsúlyozza a nyugdíjrendszer átalakításának szükségességét, melynek célja, hogy a nyugdíjak a járulékalapú rendszer elveivel összhangban álljanak, továbbá, hogy a közpénzből finanszírozott nyugdíjaknál a méltányosság elvét megfelelően érvényesítsék.

A cikk szerint pontosan 869 millió euróról van szó, amelyet az ország a PNRR keretében igényelne. Azonban ez az összeg már május óta zárolva van. Ilie Bolojan miniszterelnök megjegyezte, hogy ebből a pénzből 230 millió euró csakis a különnyugdíjak miatt nem jutott el a megfelelő helyre.

Másfelől az alkotmánybírósági döntés azt az üzenetet is közvetíti a választók - adófizetők - felé, hogy az állam képtelen orvosolni egy régóta fennálló igazságtalanságot: a "különleges nyugdíjak" néven ismert szolgálati nyugdíjak ugyanis nem járulékalapúak - összegez a szerző.