Ismered azt a viccet, ami két tudós között pattant ki? A jövőben valószínűleg gyakrabban fognak összefutni és egymást szórakoztatni!

Amerikai kutatók szerint érdemes lenne a tudománykommunikációban felhasználni a humort, az ugyanis segíthet könnyebben befogadhatóvá tenni az információkat.

"Nem mindegy, hogy az okos hülyéskedik, vagy a hülye okoskodik!" – szól a régóta ismert bölcsesség, amely nem csupán népi megfigyelés, hanem most már tudományos kutatások által is megerősítést nyert. Alexandra Lynn Frank, a Georgiai Egyetem doktorandusza, a Journal of Science Communication című szakfolyóiratban publikált tanulmányában rámutat, hogy a megfelelő humor használata révén a tudománykommunikátorok szimpatikusabbá válhatnak. Ez pedig azt eredményezi, hogy a közönség nyitottabbá és befogadóbbá válik a tőlük hallott információkkal szemben.

A humor eddig mindig is a tudományos kommunikáció árnyékában maradt. A kutatók gyakorta távol tartották magukat a könnyed megközelítésektől, mivel féltek attól, hogy a viccek és tréfák belecsempészése a tudományos diskurzusba veszélyeztetheti a szakmai hírnevüket vagy a kutatási eredményeik megbízhatóságát.

Frank és csapata tanulmánya a humor szerepét vizsgálja a tudományos kommunikációban, és korábbi kutatásokra támaszkodva mélyebb betekintést nyújt a tudósok közösségi médiában megjelenő bejegyzéseibe. A kutatás célja, hogy megtalálja a középutat e két megközelítés között: arra keresnek választ, hogyan reagálnak az emberek, amikor a tudomány humoros formában kerül bemutatásra. Ez nemcsak a közönség reakcióira vonatkozik, hanem fontos tanulságokat is kínál a tudománykommunikátorok számára.

A kutatása a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tartalmakra is összpontosított, és egy kitalált tudós, Jamie Devon X-bejegyzéseit is felhasználta. Az alkalmazott humort három kategóriába sorolta:

A kutatás keretében a szakértők egy érdekes felmérést indítottak, amelyben a résztvevők tudták, hogy kérdőívet töltenek ki, ám a felmérés célját nem ismerték. A vizsgálat során összesen 2212 önkéntes bevonására került sor.

Minden résztvevőnek bemutatták a kitalált tudós X-beszélgetésének egyik nyolc változatát, melynek részeként egy mesterséges intelligenciát karikatúraként megjelenítő ábrázolás is szerepelt. A bejegyzések négy különböző csoportba sorolhatóak: a fent említett kategóriák valamelyikébe tartoztak, vagy teljesen hiányoztak belőlük a humoros elemek. Az utóbbi esetek a kontrollcsoportot alkották.

A tartalom megismerését követően a résztvevők véleményt nyilvánítottak arról, hogy

Frank szerint az eredmények azt mutatják, hogy a humor segíthet elfogadni a tudományos megállapításokat, de csak akkor, ha a másik oldalon az emberek értik a viccet. Amennyiben ez nincs meg, pont ellenkező hatást válthat ki a kommunikáció, ráadásul a szatíra durvább formái agresszívnek tekinthetők, és alááshatják a tudományos információk hitelességét - emeli ki az Interesting Engineering.

Frank hangsúlyozta, hogy a szarkazmus és az egyes személyekre irányuló gúnyolódás használata is kerülendő.