Lengyelország kulcsfontosságú elnökválasztásra készül, amely jelentős hatással lehet az ország jövőjére. Az esemény nem csupán politikai körökben, hanem a társadalom minden szegmensében érezhető izgalmat vált ki, hiszen a választás kimenetele alapjaiban f
Vasárnapra tervezik a lengyel elnökválasztás első körét. Amennyiben a következő elnök továbbra is ellentétben áll az alkotmányos kormánnyal és akadályozza a törvényhozás működését, az akár Donald Tusk miniszterelnöki pozíciójának megingásához is vezethet.
A 2023 őszéig hatalmon lévő Jog és Igazságosság Párt (PiS), Jaroslaw Kaczynski vezetése alatt, olyan politikai örökséget hagyott maga után, amely a jelenlegi kormány számára komoly kihívásokat jelent. Az előző kormányzat által kinevezett, de törvényesen nem eltávolítható tisztségviselők jelenléte, valamint a kialakult jogi és intézményi keretek célja az volt, hogy a következő vezetés működését megnehezítse. E helyzet megváltoztatásához új jogszabályok bevezetésére van szükség, amelyek képesek lennének átalakítani a politikai tájat.
Lengyelország nem elnöki köztársaság, ám az államfő vétójának elutasításához a parlamentben minősített többség szükséges, amit a kormány jelen pillanatban nem tud felmutatni. Ennek következtében Andrzej Duda, aki 2015 óta tölti be az elnöki posztot, és idén már nem indulhat újra, 2023 végén, némi időhúzás után végül kinevezte az új kormányt. Ezt követően azonban nyíltan szembefordult a kabinet tagjaival – május elején például a politikai semlegességét félretéve az ellenzéki elnökjelölt mellett állt ki. Vétóival, vagy azok kilátásba helyezésével próbálja megakadályozni, hogy a parlamenti többség végrehajtsa programját, amely magában foglalja az Alkotmánybíróság, az Országos Bírósági Tanács, valamint a bíróságok és ügyészségek átalakítását.
A vállalkozók egészségbiztosítási járulékának csökkentésére vonatkozó javaslatot nem írta alá, mivel úgy érezte, hogy a szakszervezetekkel való konzultáció elmaradt. Továbbá, jogkörét időnként önkényesen terjeszti ki; például a közelmúltban nem volt hajlandó kinevezni azokat a nagyköveteket, akik a kormány bizalmát élvezték.
Ebben a helyzetben a miniszterelnök vezette Polgári Koalíció (KO) az 53 éves Rafal Trzaskowski varsói főpolgármestert indította köztársasági elnökjelöltként. Biztosan ő lesz a második forduló egyik részvevője, valószínűleg első helyezettként. Ő a választást eldöntő kisvárosi és falusi tömegeknek túl liberális, túl fővárosi, túlzottan "úrifiú", ezért igyekezett gesztusokat tenni a tőle jobbra álló szavazóknak.
