Kiemelkedő állategészségügyi krízis: húsevő lárvák fenyegetik a marhatenyésztést Mexikóban - Magyar Mezőgazdaság Mexikóban súlyos válság alakult ki az állategészségügy terén, mivel a marhák között terjedő húsevő lárvák komoly károkat okoznak. A helyi gaz

Az élősködő csavarlég lárvái a nyílt sebekbe helyezik tojásaikat, majd a kikelt lárvák a húsba fúrják magukat, ezzel súlyos, gyakran végzetes fertőzéseket okozva.

Mexikó déli területein, különösen Chiapas államban, komoly gondot jelent a csavarlégy (Cochliomyia hominivorax) terjedése, amely nemcsak az állatok, hanem az emberek egészségére is veszélyt jelent. Ezek a parazita legyek lárvái nyílt sebekbe helyezik petéiket, majd a kikelő lárvák behatolnak az élő húsba, ezzel súlyos, sok esetben végzetes fertőzéseket okozva – számol be róla a Reuters.

A járvány 2023 novembere óta tart, és már sajnos egy emberéletet is követelt: egy 86 éves rákbeteg hunyt el Campeche államban a fertőzés következtében kialakult szövődmények miatt. A július végi statisztikák alapján több mint 30 ember diagnosztizálták a fertőzéssel.

A helyi állattenyésztők, köztük Julio Herrera, aki a Tapachula környékén tevékenykedik, aggasztónak tartják a guatemalai határon keresztül zajló illegális marhabehozatalt. Az előrejelzések szerint évente legalább 800 000 szarvasmarha lép be Mexikó területére hamis dokumentumokkal és feketepiaci azonosítókkal, ami komoly kihívást jelent a helyi mezőgazdaság számára Közép-Amerika országaiból.

Ezek az állatok megkerülik a hatósági ellenőrzéseket, nem esnek át egészségügyi vizsgálaton, és így könnyen bejuttathatják a fertőzést az országba. A csempészetben szervezett bűnözői csoportok is részt vesznek, így a jelenség gazdasági és biztonsági problémát is jelent.

Az Egyesült Államok május óta felfüggesztette a mexikói marhák behozatalát a fertőzés miatt, ami évi egymilliárd dolláros exportlehetőséget zárt el Mexikó elől. A Mexikói Húsgyártók Szövetsége (AMEG) becslései szerint az iparág havonta 25-30 millió dolláros veszteséget könyvelhet el.

Az amerikai és mexikói hatóságok közösen dolgoznak egy 51 millió dolláros steril központon, amelyet Chiapasban építenek. A projekt 2026-ra készül el, az USA 21 millió dollárral száll be.

Bár a fertőzés viszonylag egyszerűen orvosolható lenne, számos gazda mégsem jelenti be a fertőzéseket. Ennek oka, hogy félnek attól, hogy a hatóságok bezárják a farmjaikat, vagy akár az állatok leölésére is kötelezhetik őket. Ennek következtében a fertőzés észrevétlenül, csendben terjed tovább.

A hivatalos kommunikáció igyekszik csökkenteni a pánikot: hangsúlyozzák, hogy a fertőzött állatok nem kerülnek vágásra, a húsfogyasztás nem jelent kockázatot, és az állatok gyógyíthatók. Emellett csavarlégy -kereső kutyák, ingyenes féregtelenítő szerek és prevenciós kampányok is segítik a gazdákat.