Tegnap hőségriadóval küzdöttünk, ma pedig a leszakadó háztetők látványa fogadott minket - vajon ez lett az új normálisunk?

A szakértők figyelmeztetése alapján a hirtelen, heves viharok és szélsőséges időjárási jelenségek, mint például a hőségriadókat követő ítéletidők, egyre inkább a mindennapjaink részévé válnak. Az időjárás kiszámíthatatlansága már nem csupán ritka esemény, hanem egy új normát képvisel.

Néhány nappal ezelőtt még alig kaptunk levegőt a hőségtől: tűző nap, izzó aszfalt, 40 fok körüli csúcshőmérsékletek és olyan meleg éjszakák telepedtek ránk, hogy a légkondik is alig bírták. Aztán egyik napról a másikra szó szerint mindent felforgatott az erős hidegfront. Fákat döntött ki és tetőket szakított le az ítéletidő, a hőmérséklet pedig 20 fokot zuhant vissza.

Mi állhat a drámai változások hátterében? Valóban természetes ez a jelenség? És ami talán még lényegesebb: várhatunk-e a jövőben hasonlóan szélsőséges időjárási eseményeket?

Több, egymással összefüggő légköri folyamat eredménye az ilyen gyors lehűlés. A kulcsszereplő ebben az úgynevezett jet stream, vagyis a nagy magasságban húzódó, erős futóáramlás, amely a sarkvidéki és a mérsékelt övi légtömegek határán halad, és meghatározza az időjárási frontok mozgását.

Ez az áramlat már régóta hatással van a Kárpát-medence időjárására, ám az utóbbi évtizedekben észlelhetően megváltozott a viselkedése. A korábban stabilabb pályán haladó jet stream egyre inkább hullámzó mozgást mutat. A tudományos közösség ezt a jelenséget részben az Északi-sark gyors ütemű felmelegedésével magyarázza. A változékonyabb futóáramlás lehetőséget teremt arra, hogy a sarkvidéki hideg vagy a déli hőség mélyebben behatoljon a kontinens belsejébe, így akár rövid időn belül is drámai hőmérséklet-ingadozások léphetnek fel.

Igen, és ez már nem csak benyomás, hanem mérhető tény. A Financial Times egy 2024-es cikke szerint Nyugat-Európában több mint 60%-kal nőtt a gyors és drasztikus hőmérsékletváltások előfordulása az 1960-as évekhez képest. Ez a tendencia Közép-Európát, így Magyarországot is egyre inkább érinti.

Ezek a hőmérsékleti ingadozások nem csupán gyakoribbá váltak, hanem sokkal drámaibbak is: akár 15-20 fokos változások is előfordulhatnak mindössze néhány nap leforgása alatt, amelyeket gyakran kísérnek erős széllökések, viharos időjárás és jelentős károk.

Természetesen korábban is előfordultak hasonló jelenségek, de nem ennyire gyakran és nem ennyire gyorsan. Az extrém meleg vagy hideg napok egyáltalán nem újkeletűek. Mértek már 41,7 fokos maximumot is Békéscsabán 2000-ben, de arra is volt példa, hogy a legalacsonyabb hőmérséklet csupán 1,7 fok volt. Utóbbit Zabaron jegyzik 2012-ből.

Évtizedekkel ezelőtt is előfordultak figyelemre méltó időjárási anomáliák: 1973 július 25-én hajnalban Borsodnádasdon és Romhányban mindössze 2 fokot regisztráltak a hőmérők, míg július 28-án a 39,8 fokos hőség, amelyet 1950-ben Csongrádon mértek, még ma is rekordernek számít.

A szakértők véleménye szerint a váltások sebessége és gyakorisága az, ami igazán szembetűnővé tette a helyzetet.

A World Meteorological Organization (WMO) legfrissebb jelentése alapján a hőhullámok nemcsak hosszabb ideig tartanak, hanem terjedelmük is szélesedik. Ezzel párhuzamosan a hidegfrontok is egyre hevesebb esőzéseket és szélvihart hoznak magukkal, mint ahogy azt korábban tapasztaltuk. Ezek a rövid, de rendkívül intenzív lehűlések a globális klímaváltozás egyértelmű jelei, amelyek átformálják a megszokott időjárási mintákat.

Magyarországon július közepén a nappali hőmérséklet általában 25-27 fok között mozog. A 20 fok körüli hőmérséklet ebben az időszakban már hűvösnek számít; bár előfordulhat, sokkal inkább ritkaságnak számít, mintsem a normának.

A paradoxon abban rejlik, hogy a globális felmelegedés következtében a nyarak egyre forróbbá válnak, miközben a hirtelen hideg napok előfordulása is fokozódik. Ennek hátterében a jet stream ingadozása áll, amely lehetővé teszi, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek gyorsan váltakozzanak egymással.

A klímamodellek előrejelzései alapján Magyarországon is tovább nő a hőhullámok gyakorisága és időtartama. Egyre hosszabbak lesznek az aszályos időszakok, és fokozódik a hőmérsékleti kilengések intenzitása. Eközben a csapadék eloszlása is egyre inkább szélsőséges: hetekig tartó szárazságot néhány napos, özönvízszerű esőzések követhetnek. A jövő tehát ezek alapján sajnos nem túl ígéretes.

A klímaváltozás hatásait nem tudjuk egyénileg megállítani, de lassítani igen. Mindennapi döntéseink hosszú távon hatással lehetnek arra, milyen mértékben gyorsul tovább az éghajlatváltozás. Eközben pedig nincs mese: alkalmazkodnunk is kell ahhoz, hogy a jövőben az időjárás nemcsak melegebbé, hanem kiszámíthatatlanabbá válik.

A hirtelen melegedés ellen árnyékolás, hővisszaverő fólia, redőny és persze takarékosan használt légkondicionáló vagy ventilátor segíthet. Valamint a meleg és hideg ellen is egyre fontosabbá váló megfelelő szigetelés.

A heves zivatarok miatt egyre gyakoribbá válhat az áramkimaradás. Érdemes az érzékeny készülékekhez ezért túlfeszültség-védőt használni.

A váratlanul leszakadó, özönvízszerű esőzések könnyedén elönthetik a pincéket, teraszokat, sőt, még a lakás belső terét is. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük az ereszcsatornák, vízelvezetők állapotát, valamint gondoskodjunk a kerti területek megfelelő lejtéséről. A csapadék hatékony kezelésében pedig nagy hasznát vehetjük a zöldtetőknek és az esővízgyűjtő rendszereknek, amelyek nemcsak védelmet nyújtanak, hanem környezetbarát megoldásokat is kínálnak.

Bár az utcán álló fákat nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, a kertünkben található növényeket szakértő segítségével alaposan megvizsgáltathatjuk. A szakember felméri, hogy a fa nem szenvedett-e korhadástól, nem dőlt-e meg, és azt is ellenőrzi, hogy megfelelő távolságra helyezkedik-e el a háztól vagy a villanyvezetékektől.

A viharos szél gyakran a tetőcserepek alá kap, ha azok meglazultak vagy nincsenek megfelelően rögzítve. Szakértők szerint 5-10 évente érdemes átnézetni a tetőt, különösen régebbi épületeknél.