Trump aggódni kezdett Putyin mentális állapota miatt, miközben a lengyel légierő harci repülőgépeket emelt a levegőbe.

Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke, határozottan kritizálta Vlagyimir Putyint, Oroszország elnökét, miután az orosz hadsereg a háború során eddigi legintenzívebb légi offenzíváját indította Ukrajna ellen. A támadás során legalább 367 drón és rakéta indult, ami tragikus következményekkel járt: legalább 12 ember, köztük három gyermek életét vesztette.

„Putyin teljesen elvesztette a józan eszét” – mondta Trump New Jersey-ben, majd hozzátette, hogy

Az orosz elnök fokozódó erőszakos intézkedései komoly aggodalmakat keltenek a nemzetközi közösségben.

Az amerikai elnök, aki korábban jó viszonyt ápolt Putyinnal, most a legkeményebb szavakkal illette őt, és újabb szankciók bevezetését helyezte kilátásba Oroszországgal szemben.

A legutóbbi támadások során Kijevben hat órás légiriadót hirdettek ki, míg a környező területeken, például Odesszában, Harkivban és Cserkasziban is drón- és rakétatámadásokról érkeztek hírek. Odesszában egy lakóépület teljesen megsemmisült, és egy 14 éves fiú sérüléseket szenvedett. Harkivban és annak vonzáskörzetében több robbanás hallatszott, míg Cserkasziban sikerült 25 drónt megsemmisíteniük a légvédelmi erőknek.

Trump korábban már tett kísérleteket arra, hogy közvetítse a békefolyamatot Oroszország és Ukrajna között, de a legfrissebb fejlemények fényében kijelentette, hogy Putyin talán nem is törekszik a háború lezárására. "Lehet, hogy csupán időt nyer, és más megközelítést kell alkalmaznunk, például banki vagy másodlagos szankciók révén" - osztotta meg Trump a közösségi platformokon.

Az amerikai elnök korábban kifejezte aggodalmát, mondván, hogy amennyiben nem sikerül sürgősen megállapodni, magas adók, vámok és szankciók léphetnek életbe minden, az Egyesült Államokba irányuló orosz exporttermékre. "Nem célom Oroszország sérelme, de ha nem jutunk gyors megállapodásra, akkor kénytelen leszek más lépéseket tenni" - hívta fel a figyelmet Trump.

Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij, aki nemrég találkozott Trumppal a Vatikánban, üdvözölte az amerikai elnök határozott fellépését.

„Tedd egyedivé a szövegedet” – hangsúlyozta Zelenszkij egy interjú során.

A nemzetközi közösség szeme most arra a kérdésre összpontosít, hogy Trump fenyegetései valóban elérik-e céljukat, és képes lesz-e Putyint a béketárgyalások megindítására ösztönözni. Jelenleg azonban a harci cselekmények folytatódnak, és a civil lakosság szenvedése egyre inkább elviselhetetlenné válik.

A legfrissebb, 2025. április 30-ig összegyűjtött információk alapján az ENSZ Emberi Jogi Megfigyelő Missziója (OHCHR) legalább 13 134 civil halálos áldozatot és 31 867 sebesültet jelentett Ukrajnában az orosz invázió 2022. február 24-i kezdete óta. Az OHCHR kiemeli, hogy a valós számok valószínűleg ennél is magasabbak, mivel a szervezet nem rendelkezik hozzáféréssel az orosz kontroll alatt álló területekhez.

A katonai veszteségekkel kapcsolatban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2025 februárjában bejelentette, hogy...

Ukrajna eddig körülbelül 45 100 katonai veszteséget könyvelhetett el, míg a regisztrált sebesültek száma hozzávetőleg 390 ezerre rúg.

Független források szerint azonban ezek a számok valószínűleg alacsonyabbak a ténylegesnél.

A legfrissebb becslések alapján az orosz katonai veszteségek 2025 májusára meghaladhatják a 900 ezer főt, amely a halottakat és a sebesülteket is magában foglalja. Az Egyesült Királyság védelmi hírszerzése arról számolt be, hogy 2025 első négy hónapjában Oroszország körülbelül 160 ezer katonát veszített, ami arra utal, hogy ez az időszak a háború legintenzívebb és legkegyetlenebb szakasza lehetett.

Összességében a konfliktus során elvesztett életek száma, beleértve a civil és katonai áldozatokat is, már túllépte a 250 ezer főt, miközben a sebesültek száma valószínűleg ennek többszöröse. A pontos adatok meghatározása azonban rendkívül nehéz feladat, főként az orosz hatóságok által ellenőrzött területeken, ahol a hozzáférés jelentősen korlátozott.

Varsó saját, valamint szövetséges repülőgépeket vezényelt az ország légterének biztosítására a szomszédos Ukrajna elleni orosz támadások idején - közölte a Lengyel Fegyveres Erők Operatív Parancsnoksága.

"Ez már a második egymást követő éjszaka, amely rendkívüli izgalmakat hozott Lengyelország légvédelmi rendszerének, köszönhetően az Orosz Föderáció nagy hatótávolságú légierejének fokozott aktivitásának. A támadások célpontjai Ukrajna területén elhelyezkedő létesítmények." - olvasható a Parancsnokság rövid nyilatkozatában.

A lengyel aggodalom nem megalapozatlan, hiszen Románia korábban már figyelmeztetett az orosz repülési aktivitásra. Április 29-én a román hadsereg radarrendszerei egy lehetséges légtérsértést észleltek, amely hétfőn éjjel 23:30 körül történt. Ez időpontban Oroszország újabb légitámadást hajtott végre az ukrán civil infrastruktúra és a folyami kikötők ellen, amelyek a román határ közelében találhatók.

A román radarok által rögzített adatok alapján valószínű, hogy egy orosz drón, amely ukrán célpontokat támadott, átlépte a román légtér határait.

A román hadsereg ezúttal a katasztrófavédelmet is mozgósította, hogy a mobiltelefonokra eljuttatott RO-Alert üzenet segítségével figyelmeztesse az ukrán határral szomszédos Tulcea megye északkeleti lakosait. Az üzenet arra figyelmeztette őket, hogy újabb tárgyak, például drónok vagy a lelőtt drónok törmelékei érkezhetnek román területre.

2025 januárjában a NATO átvette az Egyesült Államoktól a lengyelországi légvédelmi műveletek irányítását. Ez a lépés része annak a törekvésnek, hogy a szövetség nagyobb felelősséget vállaljon a keleti szárny védelmében. A változás különösen fontos a Patriot rakétarendszerek működtetésében, amelyek kulcsszerepet játszanak Lengyelország légvédelmében.

Lengyelország folyamatosan aktívan részt vesz a NATO hadgyakorlataiban, melyek célja a légvédelmi képességek fejlesztése és a szövetségi erők közötti együttműködés erősítése. Például a 2024-es "Dragon 2024" hadgyakorlat keretében több ezer katona vonult fel Lengyelország területén, ahol kiemelt figyelmet fordítottak a légvédelmi rendszerek hatékony integrációjára és a gyors reagálás lehetőségeinek javítására. A gyakorlatok nemcsak a katonai felkészültséget növelik, hanem a szövetségesek közötti szorosabb együttműködést is elősegítik.

Lengyelország védelmi költségvetése drámaian megnőtt, hiszen 2024-ben a bruttó hazai termékének több mint 4 százalékát szánja a védelemre. 2025-re pedig egy még ambiciózusabb célt tűzött ki maga elé, hiszen azt tervezi, hogy ezt az arányt 4,7 százalékra emeli.

Ez a növekedés tükrözi Lengyelország elkötelezettségét a NATO iránt és a keleti szárny védelmének megerősítését célzó törekvéseit.

A lengyelek fokozott aktivitása révén Oroszország és Fehéroroszország is reagált, bejelentve, hogy...

A NATO-támaszpont folyamatos, alapos megfigyelés alatt áll, és ezt a tényezőt komolyan mérlegelik a katonai stratégiájuk kidolgozásakor.

Bár Putyin a lengyel területet fenyegetésnek tekinti, a NATO álláspontja világos: a pajzs csupán védelmi funkciókat lát el.