Kíváncsi vagy, hogy milyen változások várhatóak a nyugdíjkorhatár terén 2025-ben? Fedezd fel, mennyi lesz a nyugdíjkorhatár az elkövetkező évben! - Pénzcentrum
Az új munkaév kezdetével minden magyar munkavállaló életében jelentős változások léphetnek életbe, amelyek a kereseteket és az adózási szabályokat is érinthetik. A nyugdíj rendszerének átalakulása szintén fontos téma, hiszen sokakat foglalkoztat, hogyan alakul a nyugdíjkorhatár. Évről évre kiemelt figyelmet kap a nyugdíjkorhatár emelése, így érdemes alaposan utánajárni, hogy 2025-ben milyen változások várhatóak ezen a téren. Vajon emelkedik-e az öregségi nyugdíjkorhatár 2025-ben? Mikor várható a következő emelés? Ezekre a kérdésekre érdemes választ keresni, hiszen a jövőnk szempontjából kulcsfontosságú információkról van szó.
Cikkünkben részletesen megvizsgáljuk a 2025-ös nyugdíjkorhatár emelésével kapcsolatos legfontosabb információkat. Arra keressük a választ, hogy valóban emelkedik-e a nyugdíjkorhatár 2025-ben, és mit mutat a nyugdíjkorhatár kalkulátor a következő évre vonatkozóan. Emellett áttekintjük, mikor lép életbe az új nyugdíjkorhatár Magyarországon, valamint körülnézünk szomszédos országainkban: Szlovákiában, Horvátországban, Ausztriában és Romániában jelenleg milyen nyugdíjkorhatárokkal kell számolniuk a munkavállalóknak. Külön figyelmet szentelünk a nők és férfiak nyugdíjkorhatárának alakulására 2025 során, hogy teljes képet nyújtsunk az öregségi nyugdíjkorhatárról. Emellett felvetjük azt is, melyik európai országban lehet a legkésőbb nyugdíjba vonulni. Mindezek a kérdések kiemelten fontosak, hiszen a nyugdíjkorhatár változásai közvetlen hatással vannak a dolgozók életére és jövőbeli terveikre.
Az öregségi nyugdíjkorhatár szabályai 2025-re vonatkozóan is változatlanok maradnak. Ez az az életkor, amelynél fogva egy személy, a ledolgozott évek és a betöltött életkor alapján, jogosulttá válik a nyugdíjra. Ekkor lép be az a fázis az életében, amikor a munkavállaló eltartottá válik, lehetőséget kapva arra, hogy megkezdje megérdemelt pihenését, és opcionálisan eltávolodjon a munkavilág zajától. A nyugdíjkorhatár fokozatos emelése világszerte elterjedt gyakorlat, így nem meglepő, hogy a közelgő nyugdíjkorhatárt elérő munkavállalók számára állandóan aktuális kérdés, hogy vajon mikor és hogyan változik a nyugdíjkorhatár, különösen a 2025-ös év vonatkozásában.
Legfontosabb kérdésükre, miszerint emelkedik-e a nyugdíjkorhatár 2025-ben, szerencsére megnyugtató válasszal szolgálhatunk:
A 2025-ös évben a nyugdíjkorhatár változatlan marad, így továbbra is 65 év lesz.
Az ország demográfiai helyzete jelenleg nem támasztja alá az öregségi nyugdíjkorhatár emelésének szükségességét. Ugyanakkor Európában számos olyan állammal találkozunk, ahol a népesség csökkenése és a gazdasági kihívások miatt indokolt lehet a nyugdíjkorhatár magasabbra emelése.
Az öregségi nyugdíjkorhatár 2026-ig várhatóan nem fog emelkedni, így a nők és férfiak esetében is megmarad a 65 éves korhatár. Jelenleg nincsenek jelei annak, hogy a nyugdíjkorhatárt szabályozó törvény módosulna. Bár a 65 éves nyugdíjkorhatár megőrzése biztosnak tűnik, a jövőben nem kizárt, hogy a nők kedvezményes nyugdíjának eléréséhez szükséges munkaviszony ideje – ami jelenleg 40 év – három évvel hosszabbodjon, tehát 43 évre nőjön. Azonban 2027-ig valószínűleg nem várható változás a nyugdíjkorhatár szabályaiban.
Magyarországon a nyugdíjjuttatásra azok a munkavállalók válnak jogosulttá, akik elérték az öregségi nyugdíjkorhatárt, amely 2025-ben változatlanul 65 év. Ezen kívül elengedhetetlen, hogy teljesítsék az előírt szolgálati időt, más szóval, ledolgozzák a szükséges munkaéveiket. Az öregségi nyugdíjkorhatár 2025-re vonatkozó szabályai között két alapvető feltételt érdemes kiemelni a nyugdíjra való jogosultság szempontjából:
Azok számára, akik még nem érték el a 20 éves szolgálati időt, de már 15 évnyi munkaviszonnyal rendelkeznek, lehetőségük van öregségi résznyugdíj igénylésére. A nyugdíjkorhatár 2025-ben továbbra is egységesen érvényes lesz mind a nők, mind a férfiak esetében, ami azt jelenti, hogy a nemi hovatartozás nem jelenthet előnyt a korábbi nyugdíjba vonulásban.
Szintén fontos tudnunk, hogy Magyarországon nincs nyugdíjkötelezettség, vagyis, ha valaki a kora ellenére továbbra is szeretne a pályáján maradni és ezt egészségügyi állapota is megengedi, bátran megteheti. Magyarországon növelheti a nyugdíjasok nyugdíj melletti munkavállalási kedvét az is, hogy a havi rendszerességű nyugdíj folyósítása mellett szabadon dolgozhatnak, keresetüket csak a 15%-os szja terheli, a 18,5%-os tb-járulékot nem kell fizetniük, továbbá munkáltatói szempontból a 13%-os szochó sem terheli a nyugdíjas dolgozó bérét.
A nyugdíjkorhatár témája különösen fontos, hiszen sokakat érint, és külön figyelmet érdemel a nők nyugdíjba vonulásának lehetősége. Jelenleg a női öregségi nyugdíjkorhatár 2025-re 65 évre emelkedik, ami azt jelenti, hogy a nők életkoruk miatt nem vonulhatnak el korábban nyugdíjba. Azonban érdemes megemlíteni, hogy a nők számára még mindig elérhetők bizonyos kedvezmények, amelyek a nyugdíjkorhatárra vonatkozó szabályokat érintik. De mit is jelent ez pontosan? A 2025-ös évben a nők kedvezményes nyugdíjba vonulása akkor lehetséges, ha a női dolgozó:
A jogosultság megszerzéséhez legalább 40 évnyi jogosító idő szükséges. Ennek a periódusnak 32 évét aktív munkaviszonyban kell eltölteni, míg a fennmaradó 8 év gyermekneveléssel kapcsolatos szolgálati időként számít, amely magában foglalja a gyermekgondozási díjat (csed), a gyermekgondozási segélyt (gyes), a gyermeknevelési díjat (gyed) és a gyermeknevelési támogatást (gyet).
A gyermeknevelési szolgálati idő kérdése a következőképpen alakul: Az édesanyák számára a gyermekek számától függetlenül jár 8 év, azonban, ha egy nő 5 gyermeket nevel, akkor a szolgálati ideje 1 évvel csökken. Minden további gyermek után újabb 1 év kedvezmény vehető igénybe. A 2025-ös nyugdíjkorhatár szabályai szerint a nők számára a szolgálati idő 30 évre mérsékelhető, amennyiben gyermekeiket otthon nevelik (például gyod ellátásban részesülnek), vagy ha súlyosan fogyatékos gyermek ápolásával foglalkoznak (ebben az esetben ápolási díjat kapnak, vagy 1998. január 1. előtt hasonló szolgálati időt szereztek). Gyermektelen nők esetében viszont a 40 éves szolgálati idő teljesítése szükséges.
Azok számára, akik nem biztosak abban, mikor élhetnek a nyugdíjjogosultságukkal, a 2025-ös nyugdíjkorhatár kalkulátor igazi hasznos eszköz lehet. A nyugdíjkorhatár 2025-ig a következőképpen alakul:
A 2025-ös nyugdíjkorhatár megközelítésekor sok dolgozóban felmerül a kérdés, hogy mennyi is az aktuális nyugdíjkorhatár Magyarországon, valamint a szomszédos és más európai országokban, mint például Ausztria, Szlovákia vagy Románia. Érdemes megvizsgálni, hogy a magyar nyugdíjkorhatár ebben az évben mennyire számít magasnak a nemzetközi összehasonlításban. Több európai országban eltérő szabályozások vannak érvényben, ami a nyugdíjkorhatárt illeti. Míg egyes államokban a nyugdíjkorhatár viszonylag alacsony, másokban kifejezetten magas, így a magyar rendszerhez képest is különböző eltérések figyelhetők meg. A kérdés tehát nem csupán a nyugdíjkorhatárok számadataira terjed ki, hanem arra is, hogy ezek a számok milyen hatással vannak a dolgozók életére és jövőjére. Az összehasonlításból kiderül, hogy hol találkozhatunk alacsonyabb nyugdíjkorhatárral, és mely országokban kell magasabb korhatárra készülniük a munkavállalóknak.
A magyar nyugdíjkorhatár 2025-ben továbbra is az európai átlagos értékek között helyezkedik el, hiszen a 65 éves öregségi nyugdíjkorhatár nem számít kiugróan magasnak a régióban. Ha körülnézünk a szomszédos országokban, érdemes megemlíteni Romániát, ahol a férfiak szintén 65 évesen léphetnek nyugdíjba. A nőknél azonban a helyzet némileg eltérő: jelenleg 62 éves korukban kezdhetik meg a nyugdíjas éveiket, de a tervek szerint ezt az életkort a jövőben 63 évre fogják emelni.
Horvátországban a nyugdíjkorhatár a hazai rendszerhez hasonlóan férfiaknál 65 év, míg nőknél 63,5 év. Néhány évvel ezelőtt nagy felháborodást keltett a javaslat, amely a nyugdíjkorhatár 67 évre emelését célozta. Szlovákiában mindkét nem esetében 63 év a nyugdíjkorhatár, míg Ausztriában a férfiak esetében 65, a nőknél pedig 60,5 év a meghatározott korhatár. A legszigorúbb nyugdíjkorhatárok Dániában, Izlandon, Görögországban, Olaszországban és Hollandiában találhatók, ahol a férfiaknak és nőknek egyaránt a 67. életévüket kell betölteniük ahhoz, hogy jogosultak legyenek a nyugdíjra.
