Kőszegen zajlott le a 7. UNESCO MOST Téli Iskola, amely a globális kihívásokra való reagálás jegyében került megrendezésre. Az esemény célja, hogy a résztvevők mélyebb betekintést nyerjenek a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás kérdéseibe,
Kőszeg varázslatos városában került megrendezésre a 7. UNESCO MOST Téli Iskola, ahol a résztvevők a művészet és a tudomány találkozásának izgalmas világát kutatták. A rendezvény középpontjában a biztonság kérdései, a kormányzás, a technológiai fejlődés, az ökológiai fenntarthatóság és a társadalmi dinamika különböző aspektusai álltak. Az esemény célja a transzdiszciplináris együttműködés ösztönzése volt, valamint kreatív megoldások keresése a globális kihívásokra, így a résztvevők inspiráló ötletekkel gazdagodhattak, amelyek a jövő társadalmi és tudományos problémáira keresnek válaszokat.
Lapunk izgalmas beszámolót készített a Téli Iskola nyitónapjáról. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Miszlivetz Ferenc, az iASK főigazgatója, valamint Básthy Béla, Kőszeg város polgármestere. A megnyitón részt vett Gustavo Merino, az UNESCO szociálpolitikai igazgatója, Soós Gábor, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának főtitkára, illetve Bokányi Adrienn, Szombathely Megyei Jogú Város tanácsnoka is, akik hozzájárultak a rendezvény sikeréhez.
A nyitóünnepségen Soós Gábor köszöntötte a résztvevőket, köztük a Téli Iskola 28 nemzetközi hátterű résztvevőjét is. Soós hangsúlyozta a kulturális örökség és a fenntartható fejlődés közötti szoros kapcsolatot. Beszédében kiemelte, hogy a kulturális örökség megőrzése és a fenntarthatóság egymást erősítő tényezők, amelyek hozzájárulnak a társadalmak hosszú távú jólétéhez.
A rendezvényen tiszteletét tette Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára. Előadásában hazánk kutatási és fejlesztési lehetőségeit tárta fel, bemutatva a jövőbeli kilátásokat és kihívásokat.
A Miszlivetz Ferenc vezette panelbeszélgetés a globális politika aktuális tendenciáit elemezte a mai világban. Kiemelte, hogy a nemzetközi színtéren felmerülő kihívások, mint például a klímaváltozás és a migráció, újfajta együttműködést követelnek meg a tudományos világ és a döntéshozók között. Rámutatott, hogy a tudományos diplomácia nélkülözhetetlen szerepet játszik a nemzetközi kapcsolatokban, valamint a béke megőrzésében.
Jody Jensen, az iASK vezető kutatója és előadótársai az Európai Unió és a nyugat-balkáni országok kapcsolatát mutatták be a rendezvény második napján az EU-Balkan Observatory által rendezett délutáni szekcióban. Az itt elhangzott előadások a regionális kormányzás, a történelmi örökségek és a kortárs politikai dilemmák kérdéskörét járták körül. A panelbeszélgetés során olyan témák kerültek előtérbe, mint a közvetlen demokrácia és a szerbiai diáktüntetések, az EU-integráció folyamata, a történelmi emlékezet, valamint a balkáni identitásformálódás.
David Daou, az ENSZ Egyetem kutatója, a mesterséges intelligencia és a robotika komplex politikai, kulturális és etikai aspektusait elemezte. Előadásában részletesen tárgyalta, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése milyen hatással van a munkaerőpiacra, a társadalmi egyenlőtlenségekre, valamint az emberi jogokra. Hangsúlyozta, hogy az AI alkalmazásának során elengedhetetlen a figyelmes etikai megközelítés és a megfelelő szabályozási keretek kialakítása, hiszen ezek kulcsszerepet játszanak a technológiai fejlődés társadalmi következményeinek kezelésében.
