Évről évre ezrek számra pusztulnak el a szőlőtőkék a láthatatlan kártevő következtében, amelyet mi engedtünk be hazánkba.

A szőlőkabóca terjeszti a szőlő legveszélyesebb betegségét, ami jelenleg óriási károkat okoz a termelőknek. Az aranyszínű sárgaság terjesztéséért azonban nem csak a rovar a felelős, hanem nagy részben az emberek is.

A szőlőkabóca a mezőgazdaság egyik legfélelmetesebb kártevői közé tartozik, hiszen ez a kis rovar terjeszti a gyógyíthatatlan betegséget, az aranyszínű sárgaságot. Az Agroágazat oldala szerint nem a klímaváltozás felelős a kabóca elterjedésért, hanem mi, emberek tehetünk róla.

Az aranyfényű sárgaság hírnöke.

Az aranyszínű sárgaság a szőlő egyik legveszélyesebb betegsége, amely ellen sajnos nem áll rendelkezésre semmiféle gyógymód. A fertőzött szőlőtökék terméshozama drasztikusan csökken, és sok esetben teljes pusztulásra is számítani lehet. A védekezés egyetlen útja a kórokozó terjesztéséért felelős amerikai szőlőkabóca irtása. Ez a kis rovar először 2006-ban bukkant fel hazánkban, főként Somogy, Zala és a szerb határ menti területeken, ahol a gyomos, elhagyott szőlők ideális környezetet biztosítottak számára. Innen észak felé terjeszkedett, és néhány év alatt az egész országot ellepte.

A néhány milliméteres rovar a növények levelein és hajtásain keresgél, ahol szívogatásával károsítja azokat. A közvetlen hatások általában viszonylag mérsékeltnek számítanak, mint például a levelek sárgulása vagy torzulása. Azonban a rovar által terjesztett fitoplazma következményei sokkal súlyosabbak lehetnek: a levelek korán elszáradnak, a hajtások nem fejlődnek megfelelően, a fürtök kiszáradnak, és a tőkék fokozatosan elpusztulhatnak – figyelmeztet az agroágazat.hu.

Nem a klímaváltozás az egyedüli felelős, hanem mi magunk.

A kártevő eredete Észak-Amerikában található, és az emberi tevékenység révén érkezett Európába az 1950-es években, különböző szőlővesszők, oltványok és szaporítóanyagok révén. Elsőként Franciaországban és Olaszországban bukkant fel, majd a nemzetközi kereskedelem elősegítette eljutását a Kárpát-medencébe. A száraz nyarak és a monokultúrás ültetvények ideális környezetet biztosítanak számára, így Magyarországon is gyorsan elterjedt. Petéi a vesszők kérgében telelnek át, míg a lárvák tavasszal kelnek ki, és már fiatal korukban képesek a fitoplazma terjesztésére.

Inváziós fajok telepednek meg

Az ázsiai lódarázs, a nyugati dióburok-fúrólégy, a japán cserebogár, a bagolylepke és a tigristeknős mind-mind a klímaváltozás és a globalizáció következményeként megjelenő inváziós fajok sorát gyarapítják. A globális felmelegedés új élőhelyeket teremt a melegebb, szárazabb és szellősebb időjárási viszonyok révén, miközben a kereskedelem és a turizmus szinte automatikusan szállítja ezeket a fajokat új környezetükbe. Az agroágazat adatai alapján a rovarok számára ez a globális szállítószalag lehetőségeket teremt a terjedésre, ami komoly kihívásokat jelent a helyi ökoszisztémák számára.