Debrecenben különleges erőfeszítésekkel dolgoznak a veszélyeztetett halfajok újjáélesztésén. A szakértők elkötelezetten küzdenek azért, hogy megőrizzék e ritka élőlényeket, és minden tőlük telhetőt megtesznek a siker érdekében.
Hazánk egyik fokozottan védett halfajának megmentéséhez újabb fontos lépést tettek: a Debreceni Egyetem (DE) szakértői több mint háromszáz lápi pócot telepítettek a Navat és a Nyíres-tó területére – tájékoztatta az intézmény sajtóközpontja az MTI-t. A természettudományi és technológiai kar munkatársai optimistán várják, hogy egy év múlva már két különböző korosztályból álló, jelentős egyedszámú populációkat figyelhetnek meg a vízben.
A közleményből kiderül, hogy az egyetem hidrobiológiai tanszéke 2019 óta folyamatosan nyomon követi a lápi póc, hazánk egyik kiemelten védett halfaja, Tisza menti populációit. A legfrissebb kutatások riasztó eredményekre jutottak: az utóbbi időszakban a lápi póc állománya drámaian csökkent, egyes területeken akár 90%-os visszaesést is tapasztaltak. A csökkenés hátterében az élőhelyek eltűnése, jellemzően a kiszáradás, valamint az inváziós amurgéb megjelenése áll, amely a lápi póc természetes élőhelyeit szorítja ki - figyelmeztettek a szakemberek.
A faj megőrzése érdekében már hosszú évek óta együttműködik többek között az egyetem, a Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park. A legfrissebb közleményben emlékeztettek arra, hogy 2024 tavaszán a Hortobágy folyó mátai szakaszán, ahol a mocsaras terület vízszintje visszahúzódott, halak rekedtek meg egy iszapos foltban. Különösen figyelemre méltó, hogy közülük 47 lápi póc és számos amurgéb is található. Az életveszélyben lévő halakat azonnal Hortobágy-Szásztelekre szállították, hogy biztosítsák a túlélésüket.
A kimentett példányokat ideális feltételek mellett szaporították, a nyár és az ősz folyamán többször is monitorozták a halak helyzetét. Az eredmények mindvégig ígéretesek voltak, több száz ivadék született.
Ősz végére a fiatal példányok elérték azt a méretet, amely lehetővé tette, hogy nagyobb megmaradási arány mellett biztonságosan szabadon engedhessék őket. A szaporulat túlnyomó részét az eredeti megtalálási helyszín közelében, a Hortobágy mátai szakaszán fekvő kis mocsárba telepítették. A szakértők véleménye szerint a faj hosszú távú fennmaradásának kulcsa abban rejlik, hogy élőhelyein ne jelenjenek meg olyan veszélyeztető tényezők, mint a változó vízjárás, az inváziós fajok vagy a kiszáradás.
A Felső-Tisza-vidéken, a Beregi-síkon végzett alapos hidrobiológiai kutatások során két lápot azonosítottak, melyek megfelelnek a betelepítés követelményeinek. Ezek közé tartozik a védett Navat (Csaroda, Márokpapi) és a fokozottan védett Nyíres-tó (Beregdaróc). A Navat lápba nemrégiben 176, míg a Nyíres-tóba 157 példányt helyeztek el. A telepítés eredményeként várhatóan két új, önfenntartó állomány alakulhat ki – áll a közleményben, amelyet az egyetem adott ki.
Reményeik szerint jövő őszre az új élettereken már két korosztályból álló, nagy egyedszámú populációkat lehet megfigyelni - idézi a közlemény Nyeste Krisztián egyetemi adjunktust, aki maga is részt vett a telepítésekben, és kollégáival együtt elkötelezett a faj megmentése ügyében.
A Tisza folyó szabályozása, a vizek elvezetésének módosulása, a klímaváltozás hatásai, valamint az amurgéb (Perccottus glenii) inváziója együttesen súlyosan érintették a Bereg területének ökológiai egyensúlyát. Ennek következtében drámaian lecsökkent a fokozottan védett lápi póc (Umbra krameri) populációja, amelynek fennmaradása komoly veszélybe került.
- írta Facebook posztjában a Hortobágyi Nemzeti Park. Az igazgatóság képeket is megosztott a halfaj visszatelepítéséről:
