Az őzek udvarolnak, és sajnos egyre gyakoribbá válnak a tömeges vadbalesetek - egyetlen kiút létezik.
Az autósok most kis túlzással bárhol számíthatnak arra, hogy ki fog ugrani eléjük egy, azt követően pedig még egy vagy akár két őz is - mondta az InfoRádióban Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője, az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa.
Újra megérkezett az őzek párzási időszaka, amikor ezek az állatok gyakran szokatlan időpontokban, akár a nappali órákban is megjelenhetnek az utakon. A rendőrség ezért arra figyelmeztet, hogy a balesetek elkerülése érdekében most különös figyelemmel kell vezetni.
Az őzek párzási időszaka, más néven üzekedés, július végén veszi kezdetét, és általában augusztus 20. környékéig tart. Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője az InfoRádióban kifejtette, hogy ebben az időszakban az őzek jóval nagyobb területeket bejárnak, sokkal mozgékonyabbak és aktívabbak, még nappal is. Amikor az őzbakok versengenek a nőstényekért vagy egymásért, előfordulhat, hogy közutakat is keresztezik az útjuk során. "Évente körülbelül hétezer nagyvadelütés történik Magyarországon, ennek 80 százaléka őzeket érint, és a legtöbb eset éppen ebben az időszakban fordul elő, tehát ezek alatt a hetek alatt" - tette hozzá az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa.
Ez az időszak különösen veszélyes, mivel Magyarország legnagyobb egyedszámú nagyvadja, az őz, körülbelül 370 ezer példányt számlál. A szakértők figyelmeztetnek, hogy ha valaki ilyenkor autóval közlekedik, akkor "szinte bárhol számíthat arra, hogy egy őz hirtelen elé ugrik, ami után akár egy vagy két további őz is követheti".
Földvári Attila véleménye szerint az autósok számára egyetlen hatékony megoldás létezik a vadelütés megelőzésére: a sebesség csökkentése.
"A legtöbb vadelütéses baleset elkerülhető volna, ha az autósok figyelembe vennék a körülményeket, és betartanák a közlekedési szabályokat."
mert azért valljuk be, hogy Magyarország mégiscsak a gyorshajtás őshazája. Ráadásul ha 90-es táblát látok, attól még mehetek akár 60-70-nel is, ez megengedett, de nem kötelező haladási sebesség" - mondta a szóvivő.
Rosszabb látási viszonyok között vagy éjszaka fokozott óvatosság javasolt, a sötétben érdemes az út menti növényzetet is figyelni, mert ha valami megcsillan, az jó eséllyel egy vad szeme, ezért érdemes azonnal lassítani. Arra is oda kell figyelni, hogy ha egy állat szalad az autó előtt, még nem nyugodhatunk meg, mert valószínűleg még egy vagy két őz követni fogja, és már volt abból is baleset, hogy az autós ilyen helyzetben a fék helyett a gázra lépett.
Földvári Attila hangsúlyozta, hogy a vadelütés nem csupán egy váratlan esemény, hanem közúti balesetnek számít. Ezért javasolt, hogy minden ilyen esetben értesítsük a rendőrséget, hiszen a későbbi jogi lépésekhez elengedhetetlen a hivatalos jegyzőkönyv megléte. Sőt, a casco-szerződések is előírják, hogy a baleset hivatalos dokumentálása szükséges, még akkor is, ha az a vadak ütközésére vonatkozik.
"Elengedhetetlen, hogy a vadgazdálkodó szervezet időben értesüljön a területen történt vadelütésekről. Amennyiben az állat még életben van, sürgős intézkedés szükséges a szenvedése enyhítése érdekében. Ha viszont az állat életét vesztette, akkor az elhullott testét el kell szállítani" - nyilatkozta a szóvivő. Hozzátette, hogy ilyenkor a területet alaposan átvizsgálják, hiszen az őz, még ha el is menekült, lehet, hogy olyan sérüléseket szenvedett, amelyek akadályozzák a túlélését.
Egyre gyakrabban bukkannak fel a települések környékén nem csupán őzek, hanem vaddisznók is. Földvári Attila véleménye szerint azonban nem feltétlenül nőtt meg a hasonló esetek száma; inkább arról van szó, hogy az emberek egyre inkább dokumentálják ezeket a találkozásokat telefonjaikkal. Így a közösségi médiának köszönhetően ezek az események sokkal szélesebb körben elérhetővé válnak, ami torzíthatja a valóságos helyzet megítélését.
"Az biztos, hogy az elmúlt évtizedekben egy olyan folyamatot tapasztalunk, hogy bizonyos fajok, amelyek jól tűrik az ember közelségét és az abból adódó egyébként zavaró ingereket,
Egyre inkább felfedezhetjük a közvetlen környezetünkben a vadon élő állatok sokféleségét, mint például a vaddisznó, a róka vagy a dolmányos varjú, amelyek mindennapjaink részévé válnak.
Ha nem szeretnénk, hogy itt legyenek, márpedig nem javasoljuk senkinek, hogy próbálja magához édesgetni ezeket az állatokat, akkor azt a három forrást kell megszüntetni, ami miatt idejönnek: a táplálék, a víz és a búvóhely" - mondta az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa.
