Persze, itt van egy egyedi változat: **Pedagógusok körében végzett kutatás** A pedagógusok véleményének és tapasztalatainak feltérképezése érdekében készítettünk egy átfogó felmérést. Célunk, hogy jobban megértsük a tanárok igényeit, kihívásait és a sza

90 százalékuk állítja, hogy a diákjai között vannak, akik zaklatás áldozatai

A tanárok és iskolai tanácsadók 90 százaléka úgy látja, hogy a tanítványai között vannak, akik iskolai zaklatás (bullying) áldozatai - derül ki a Mentsétek Meg a Gyermekeket szervezet legújabb felméréséből. A szervezet ennek fényében megnyitotta az Antibullying Erőforrásközpontot, amely gyerekeknek, tanároknak és szülőknek nyújt segítséget a zaklatás felismerésében, megelőzésében és kezelésében, valamint az iskolai légkör javításában.

A tanárok és iskolai tanácsadók körében végzett felmérés szerint a megkérdezettek 90%-a úgy gondolja, hogy az általuk tanított diákok gyakran válnak iskolai zaklatás áldozataivá. A válaszok alapján a bukaresti iskolákban tapasztalják a zaklatás legmagasabb arányát, ahol a pedagógusok 28,1%-a számolt be a jelenség rendszeres előfordulásáról. Ezzel szemben a vidéki intézményekben ez az arány jelentősen alacsonyabb, csupán 13,4% nyilatkozott arról, hogy rendszeresen találkoznak iskolai zaklatással.

A közelmúltban végzett felmérés során összesen 2.500 pedagógus – köztük általános iskolai tanárok, iskolaigazgatók és iskolai tanácsadók – osztotta meg véleményét az oktatásról, az adatgyűjtés időszaka pedig 2023. október 10-16. között zajlott. A válaszadók körében a vidéki iskolák képviselői domináltak, 42,6%-uk ott dolgozik, míg 28,9%-uk a megyeszékhelyek tanintézményeiben tevékenykedik. A kisebb városok pedagógusai 21,5%-ot, míg Bukaresti iskolákban dolgozók 7%-ot képviselnek. Érdekes megjegyezni, hogy a résztvevők túlnyomó többsége, 72,4%-a, már több mint 10 éves szakmai tapasztalattal bír.

A felmérés eredményei szerint a résztvevők 43%-a bízik az anonim bejelentési lehetőségek hatékonyságában. Ezzel szemben csupán a válaszadók egynegyede (25,6%) véli úgy, hogy az iskola által kijelölt tanárokhoz való fordulás hasznos lehet a zaklatási esetek kezelésében. Még alacsonyabb arányban, mindössze 17,5%-uk gondolja, hogy a diákok közvetlen bevonása, például kijelölt diákképviselők által, valóban hozzájárulna az áldozatok támogatásához.

A megelőző programok elengedhetetlenül fontosak az iskolai élet szerves részét képezik. Az ilyen kezdeményezések nem csupán a diákok egészségét és jólétét szolgálják, hanem hozzájárulnak a tanulmányi teljesítmény javításához is. Az iskolákban való integrálásuk lehetőséget ad arra, hogy a fiatalok tudatosan és aktívan részt vegyenek saját fejlődésükben, miközben közösségi érzésüket is erősítik.

A válaszadók szerint az antibullying programok akkor lehetnek hatékonyak, ha folyamatosan jelen vannak az iskolák életében. A válaszadók 31 százaléka véli úgy, hogy ezek folyamatosan részei kellene legyenek az iskolai mindennapoknak, 30 százalékuk állította azt, hogy minden tanárnak foglalkoznia kell vele, amikor erre utaló jeleket lát a diákok viselkedésében. Elenyésző azon válaszadóknak a száma, akik úgy gondolják, hogy ezek a megelőző aktivitások nem tartoznak az iskola feladatkörébe (0,4%), vagy csak az Iskola másként program idején kellene megszervezni ezeket (1%).

A diákok zaklatásának kockázatát növelő tényezők között a válaszadók többsége (60%) a félénkséget és a visszahúzódó személyiségtípust emelte ki.

A következő tényezők befolyásolták a helyzetet: a fizikai megjelenés (50,2%), az öltözködési stílus (40,9%), a zaklatás célpontjává vált gyermek érzékenysége (39,8%), valamint a család anyagi helyzete (39%).

A zaklató viselkedés esetében a válaszadók többsége (73,5%) az elkövető diákot tekinti a felelősség elsődleges hordozójának. Ezt követi a szülők vagy a család szerepe, akiket a megkérdezettek 65%-a említ felelősként, valamint a kortárs közösség, amelynek hatását 61% is elismeri.

A megkérdezettek 11,4%-a szerint az áldozat is részben felelős, 17,4%-uk szerint pedig a tanárok is felelősek ezen a téren, míg az iskola vezetését csak 9,6%-uk tartja felelősnek.

A megkérdezett tanárok mindössze hét százaléka gondolja úgy, hogy a felelősség megosztott: a zaklató diák, annak családja és az iskola (tanárok, vezetőség) közötti együttműködés eredményeként alakul ki.

Bár 10 válaszadó közül 9 úgy nyilatkozott, hogy jól ismeri a bullying jelenségét, és a gyakorlatban is képes felismerni, a részletes kérdésekre adott válaszok azt mutatják, hogy sokan még mindig tévesen azonosítják a jelenséget.

Csak a válaszadók fele (52,4%) ismeri el a zaklatás szándékosságát (az arány az iskolai tanácsadók körében a legmagasabb - 77,2% ), és még kevesebben (48%) ismerik el ismétlődő jellegét (tanácsadók esetében 80,8%). Ezzel szemben a válaszadók ötöde úgy gondolja, hogy a bullying spontán konfliktusok formájában is megjelenhet.

A felmérés eredményei szerint zavar mutatkozik a jelenségben részt vevő szereplők megértésében: 31,3%-uk úgy véli, a bullying kizárólag diákok között történik, 30,6%-uk szerint diákok tanárokkal szemben is elkövethetik, míg közel 20%-uk a bullyingot a tanári visszaélésekkel téveszti össze. A felmérésben részt vevők több mint háromnegyede (75,4%) érzi magát jól vagy nagyon jól felkészültnek a diákok közti zaklatás megfelelő kezelésére. Az általuk leggyakrabban említett leghatékonyabb beavatkozások:

A szülők érzékenyítése a pozitív nevelés iránt (72%): A szülői szerepvállalás és a gyermeknevelési módszerek tudatos formálása elengedhetetlen a harmonikus fejlődéshez. A pozitív nevelés hangsúlyozza a szeretetteljes, támogató légkör megteremtését, ahol a gyerekek biztonságban érzik magukat, és szabadon fejlődhetnek. A szülők tudatosítása és érzékenyítése ezen a téren kulcsszerepet játszik abban, hogy a jövő generációja kiegyensúlyozott, empatikus és magabiztos felnőttekké váljon.

A tolerancia és a kölcsönös tisztelet elősegítése nem csupán hivatalos programok keretein belül valósulhat meg (64,1%); fontos, hogy a hétköznapi interakcióink során is aktívan törekedjünk ezeknek az értékeknek a megvalósítására.

- A csoportkohézió fokozását célzó tevékenységek megszervezése (62,4%).

A szankciók önállóan nem elegendők ahhoz, hogy megfékezzék a bántalmazás jelenségét.

Gabriela Alexandrescu, a Mentsétek Meg a Gyermekeket szervezet ügyvezető elnöke hangsúlyozta, hogy már több mint egy évtizede dolgoznak együtt tanárokkal, szülőkkel és legfőképp gyerekekkel az iskolákban és közösségekben. Céljuk, hogy átalakítsák a zaklatással kapcsolatos attitűdöket és viselkedéseket. Kiemelten fontos, hogy minden érintett fél felismerje saját felelősségét, és aktívan részt vegyen egy olyan problémakör megszüntetésében, amely súlyosan befolyásolja a gyermekek szociális és érzelmi fejlődését.

- Az iskola biztonságos hely kell legyen a gyerek számára. Tapasztalataink és az iskoláktól származó adataink azt mutatják, hogy a szankciók önmagukban nem szorítják vissza a zaklatást, sőt, fokozhatják a marginalizációt és a gyerekek sebezhetőségét. A hatékony megoldások megelőzésen, valós részvételen és egészséges kapcsolatok építésén alapulnak az iskolai közösségekben. Létfontosságú, hogy a diákok aktív szerepet vállaljanak a biztonságos környezet kialakításában, olyan felnőttek mellett, akik meghallgatják és bevonják a problémák orvoslásába.

A Mentsétek Meg a Gyermekeket egyesület már több mint tíz éve foglalkozik az iskolai zaklatás problémájával Romániában, és ennek során számos hatékony programot alakított ki a 3-17 éves fiatalok számára. E kezdeményezéseknek köszönhetően a szervezet kulcsszerepet vállalt a bullying jelenségének felismerésében, továbbá tudományos alapokon nyugvó, a gyermekek biztonságára irányuló közösségi megoldások kidolgozásában.

A frissen elindított Antibullying Erőforrásközpont célja, hogy a fizikai és digitális térben egyaránt hatékony támogatást nyújtson az iskoláknak és óvodáknak, elősegítve a biztonságos és befogadó oktatási közösségek kialakulását. A központ szolgáltatásai kifejezetten a romániai oktatási intézmények és családok szükségleteire építenek. A szakmai képzések, melyeket tanárok, iskolapszichológusok, adminisztratív dolgozók és gyermekvédelmi szakemberek számára kínálunk, célja a bullying megelőzésére irányuló tudományos módszerek átadása. Emellett tanácsadást és támogatást nyújtunk gyerekeknek, szülőknek és pedagógusoknak, valamint a speciális beavatkozásra szoruló eseteket is továbbirányítjuk. A programjaink célja, hogy a fiatalokat bevonjuk a megelőzési tevékenységekbe, és tájékoztató, érzékenyítő kampányokat szervezzünk, amelyek a gyermekek, tanárok és szülők körében népszerűsítik a témát. Kiemelt figyelmet fordítunk a bullying jelenségét feltáró kutatásokra, elemzésekre és a hozzájuk kapcsolódó szakpolitikai javaslatokra, amelyek a biztonságos és befogadó iskolai környezet megteremtését célozzák. Központunkat elkötelezett oktatási szakértők, trénerek, pszichológusok és pszichopedagógusok alkotják, akik mind a gyermekek védelmét szolgálják.