Hubay Jenő műveit bemutató kiállítás nyílt meg a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban. Az esemény különleges lehetőséget kínál a látogatóknak, hogy közelebbről megismerkedjenek a híres hegedűművész és zeneszerző életével és munkásságával. A tárlat izgalmas bepilla
"Hubay nem csupán világszerte elismert hegedűművész volt, hanem zeneszerző, tanár, és a Zeneakadémia főigazgatójaként is tevékenykedett. Személyisége, valamint munkássága egyaránt kreatív és formáló hatással bírt a magyar zenekultúrára" - emelte ki Fekete Gyula, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nemzetközi és tudományos rektorhelyettese a tárlat megnyitóján.
Hubay Jenő (1858-1937) kiemelkedő szerepet játszott a magyar zenetörténet színpadán, hiszen pályafutása során Liszt Ferenc is támogatta őt. "Amit Hubay Liszt örökségéből magával vitt – a művészet iránti elkötelezettséget, a mesterség iránti alázatot és a tanítás súlyát – azt hűen továbbadta tanítványainak és az általa vezetett intézménynek. Az utána következő generációk, a világszerte elismert hegedűiskola, valamint a Zeneakadémia is őrzi ennek a szellemiségnek a nyomait."
Az intézmény első elnöke Liszt Ferenc, első igazgatója Erkel Ferenc volt. Lisztet Mihalovich Ödön, majd az 1919-es rövid életű igazgatótanács működése után Hubay Jenő követte, mint főigazgató. Az időszaki kiállítás Hubay életpályájának számos érdekes pontját emeli ki, de nem tér ki Hubay ellentmondásos döntéseinek részleteire. A tárlat két részből áll. Az emeleten található első szekcióban Hubay életét és művészi útját ismerheti meg a látogató, családját, tanulmányait, végig kísérhetik az ifjú virtuóz útját Párizstól Londonig, egészen addig, amíg tanárként Brüsszelben, majd Budapesten maga is nemzetközi hírű művészek sorát indította el pályájukon. Ez a rész foglalkozik Liszttel, vagy a zeneszerző és kamarapartner Aggházy Károllyal való kapcsolatával, illetve bepillantást enged a legendás Hubay-palota mindennapjaiba és szalonjaiba.
A kiállítás földszinti szekciója az egykori első Liszt Emlékszoba történetébe kalauzolja a látogatókat. Eme különleges helyiséget pontosan egy évszázaddal ezelőtt, 1925-ben alakította ki Hubay, a Zeneakadémia főigazgatója, a zeneművészeti intézmény fél évszázados évfordulója alkalmából. Az emlékszoba ünnepélyes megnyitóját Klebelsberg Kuno miniszter végezte. A helyiségben Liszt Ferenc relikviái és szellemi hagyatéka kapott méltó helyet, így az 1986-ban létrehozott Liszt Múzeum közvetlen elődjének tekinthető.
"A most induló kiállítás nem csupán a Magyar Királyi Zeneakadémia 150 éves alapítására emlékezik, hanem jövőre ünnepeljük a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont nyitásának 40. évfordulóját is. Ez a tárlat nem csupán a múltat idézi fel, hanem összekapcsolja a régi és új időket, a mesterek és tanítványok kapcsolatát, valamint a művészi örökséget a jelen kihívásaival" - fogalmazott megnyitóján Fekete Gyula.
A kiállítást Bokor Lilla, Cselényi Máté (az Emlékmúzeum vezetője), Pál Rebeka, Pászthory Blanka, Peternák Anna és Watzatka Ágnes álmodta meg, míg Éry Botond Medárd és Mátrai Diána Eszter felügyelték a szakmai lektorálást. Az installációs munkálatokat Bősze Tímea és Schretner Márk végezték el, biztosítva a kiállítás zökkenőmentes megvalósítását.
A megnyitót megelőző pénteki napon Réti Balázs zongoraművész, aki az általános rektorhelyettesi tisztséget is betölti, valamint Cselényi Máté közösen koszorút helyezett el az V. kerületben, az Irányi utca 1. szám alatt található emléktáblánál. Ezt a táblát 1939-ben a Liszt Ferenc Társaság állíttatta, hogy megörökítse a hajdani Hal tér 4. számú épületet, ahol 1875. november 15-én megkezdte működését a Zeneakadémia. Az épület sajnos a 20. század elején, az első Erzsébet híd építése során eltűnt, a városrész többi részével együtt.
A Zeneakadémia impozáns nagytermében pénteken este egy különleges ünnepi koncert került megrendezésre. Szombat este a Zarándokévek - Liszt Maraton esemény keretében az intézmény külön tiszteletét fejezi ki az alapító előtt. Két kiemelkedő zongoraművész, Farkas Gábor, a Zeneakadémia rektora, és Ránki Fülöp, az egyetem oktatója, együtt lép színpadra három tehetséges növendék – Rozsonits Ildikó, Paládi Máté és Szaniszló Attila – társaságában, hogy előadják Liszt Zarándokévek című művét. Az est folyamán, ahogy a nap lenyugszik, a műemlék jellegű zenepalota főhomlokzatán többször is lenyűgöző fényfestés varázsol majd különleges atmoszférát.




